szemét címkéhez tartozó bejegyzések

Majdnemjó

A dolog, ami a járvány ideje alatt előnyére változott, az a part rendszeres takarításában érhető tetten. Bár ez lehet, hogy csak amiatt van, hogy mivel az utcákon nem volt – nem lehetett – senki, aki összeszemetelje azt, de az óceán, bárminemű tekintet nélkül a megváltozott körülményekre, továbbra is fáradhatatlanul öklendezi vissza dicsőséges civilizációnk belészórt melléktermékeit, így a többi közterületen dologtalanná vált köztisztaságiakat átirányították a playa-k ra.
Minden, látszólag jó dolgot is lehet végtelenül kanáriósan csinálni…


A dolgozók persze sokkal jobban élvezik ezt a fajta munkát, hiszen, ha talpig beöltöztetve is, de mégiscsak a strandon vannak, ráadásul a munkacsoportok, akik normálisan a település különböző szegmenseibe, utcáiba, tereire egyenként vannak beosztva, itt végre kötetlenül együtt trécselhetnek, homokot sepregetve, piszmogva, szembeötlően feladatteljesítést mímelve.
A víz hiába is mos ki elég mocskot a fövenyre, ez a párszáz méter homok, (Ne legyünk naívak, a nem rekreációs célú partszakaszok, a hivatásosok részéről eztán is takarítás nélkül maradnak és csak az olyan lelkes idióták gyűjtögetik a mocskot a kövek közül, mint mondjuk én.) mégsem ad minden áldott nap munkát, egyszerre huszönöt-harminc embernek egy egész délelőttre. Ennek köszönhetően amolyan láthatóságimellény fesztivál van reggelente a parton, téblábolva, cigizgetve vadásznak arra a huszonnégy óránként frissülő pár szemétre, amit kidobnak a habok és jobb híján az organikus, hínár, tengerifű és egyéb moszatmaszatokat gereblyézik össze, hogy, amik egyébként természetes velejárói lennének a partszakasznak, azok most szép kék szemeteszsákokban rohadhassanakak meg.
Ezekkel a “komposztosbatyukkal” rendre fel is töltik a strand kisméretű szelektív szemétkonténereit, amik ezután nem csak alkalmatlanná válnak a különféle hulladéktípusok rendeltetésszerű, válogatott befogadására, de a plasztikba dunsztolt nedves élőanyagnak, a tűző nap melegével felturbózott bomlása, a zsúfolt karibi patkányúsztató kikötődokkok penetráns bűzével is megajándékozza, a pár órára szebadba engedett karanténfoglyok vízmellett lazítani kívánó csapatait.

Címke , ,

Vizeshuszas

Mint azt korábban írtam a szigeten elég szegényes a hulladék eltüntetésére lehetőséget biztosító megoldások tárháza.
Vagyis, itt a képen látható formában oldják meg a problémát.

IMG_20181102_180421

A zebuk még a lángoló szemét közül is próbálják kimazsolázni az emészthető dolgokat…

Számunkra a legnagyobb hulladéktermelési potenciált a szervezetünk hidratálása okozza.
A helybeliek ugyan isszák a falusi, köztéri csapokból kinyerhető vizet, de ez nem annyira nekünk való.
Annak a folyadéknak a kóstolgatása ugyanis, egy európai viszonyok között felnevelt bélflórával rendelkező egyénnek, minden bizonnyal, gyorsan ható, fájdalmas kínhalált okozó fosómérgek fogyasztásával lenne egyenértékű.
Sokszor már a gyümölcsök avval való megmosása is vérhasgyanús szimptómákkal kényeztetett.
Sajnos biztonságos ivóvizet a szigeten háromféle kiszerelésben lehet csak kapni, háromdecis, félliteres és másfélliteres PET-palackokba töltve. Ami az egyenlítőközeli klímán ajánlott, 4-6 literes napi fogyasztással számolva, gyorsan hegyméretű hulladékhalmok generálását eredményezné.
És bizony majd egy hónapig szaporítottuk a plasztikmocskot mi is. Eddig tartott ugyanis rájönni, hogy létezik még egy megoldás, mégpedig húszliteres, nagy kaniszter formájában, ami a hotelekben divatos vízadagoló automaták feltöltésére szolgál, és mivel ez az egyetlen visszaváltható (illetve becserélhető) tárolóedény, ezért a sok szemétgyártás helyett áttértünk ennek a beszerzésére.
Egy ekkora ballonnal, a hozzá való okos berendezés híján azonban nem túl egyszerű bánni, és a hordozása sem annyira farzsebre van optimalizálva. Ezért az elején jó nagy locspocsot csináltunk és félő volt, hogy az új módszerrel annyi drága ivóvizet pazarolunk, hogy amit “nyerünk a réven, elvesztjük a vámon”
Több homemade megoldást is kipróbáltunk, de egyik sem volt igazán sikeresnek mondható…
Hosszas keresgélés után a fővárosban mégis sikerült találni egy helyet, ahol a szegényes praktikuseszköz kínálatban szerepelt a hőn áhított készség és be tudtunk szerezni egy remek TÖLCSÉRT (!) aminek segítségével veszteség és mindenteláztatás nélkül megtöltögethetjük a magunkkal hurcolható méretű szűk szájú palackjainkat, így napi szinten 6-12 darab műanyagbaszal mérsékelhetjük a szigeten szétdobált, vagy elégetett káros hulladék menyiségét.
A civilizáció perifériáján sokszor még a környezettudatos létezésre törekvés is kihívásokkal teli, de azért próbálkozunk…

 

Címke , , , ,