Mint azt korábban írtam a szigeten elég szegényes a hulladék eltüntetésére lehetőséget biztosító megoldások tárháza.
Vagyis, itt a képen látható formában oldják meg a problémát.
A zebuk még a lángoló szemét közül is próbálják kimazsolázni az emészthető dolgokat…
Számunkra a legnagyobb hulladéktermelési potenciált a szervezetünk hidratálása okozza.
A helybeliek ugyan isszák a falusi, köztéri csapokból kinyerhető vizet, de ez nem annyira nekünk való.
Annak a folyadéknak a kóstolgatása ugyanis, egy európai viszonyok között felnevelt bélflórával rendelkező egyénnek, minden bizonnyal, gyorsan ható, fájdalmas kínhalált okozó fosómérgek fogyasztásával lenne egyenértékű.
Sokszor már a gyümölcsök avval való megmosása is vérhasgyanús szimptómákkal kényeztetett.
Sajnos biztonságos ivóvizet a szigeten háromféle kiszerelésben lehet csak kapni, háromdecis, félliteres és másfélliteres PET-palackokba töltve. Ami az egyenlítőközeli klímán ajánlott, 4-6 literes napi fogyasztással számolva, gyorsan hegyméretű hulladékhalmok generálását eredményezné.
És bizony majd egy hónapig szaporítottuk a plasztikmocskot mi is. Eddig tartott ugyanis rájönni, hogy létezik még egy megoldás, mégpedig húszliteres, nagy kaniszter formájában, ami a hotelekben divatos vízadagoló automaták feltöltésére szolgál, és mivel ez az egyetlen visszaváltható (illetve becserélhető) tárolóedény, ezért a sok szemétgyártás helyett áttértünk ennek a beszerzésére.
Egy ekkora ballonnal, a hozzá való okos berendezés híján azonban nem túl egyszerű bánni, és a hordozása sem annyira farzsebre van optimalizálva. Ezért az elején jó nagy locspocsot csináltunk és félő volt, hogy az új módszerrel annyi drága ivóvizet pazarolunk, hogy amit “nyerünk a réven, elvesztjük a vámon”
Több homemade megoldást is kipróbáltunk, de egyik sem volt igazán sikeresnek mondható…
Hosszas keresgélés után a fővárosban mégis sikerült találni egy helyet, ahol a szegényes praktikuseszköz kínálatban szerepelt a hőn áhított készség és be tudtunk szerezni egy remek TÖLCSÉRT (!) aminek segítségével veszteség és mindenteláztatás nélkül megtöltögethetjük a magunkkal hurcolható méretű szűk szájú palackjainkat, így napi szinten 6-12 darab műanyagbaszal mérsékelhetjük a szigeten szétdobált, vagy elégetett káros hulladék menyiségét.
A civilizáció perifériáján sokszor még a környezettudatos létezésre törekvés is kihívásokkal teli, de azért próbálkozunk…
TÚLOLDAL 