öröm címkéhez tartozó bejegyzések

Na cső

Egész könnyű nekem mostanság örömet szerezni…
itt van például ez a piros, nejlonba csomagolt izé…

Szerintem, ember csőnek még így nem örült!

Óriás boldogság kerített hatalmába, hogy csöves lettem.
kezembe foghatom ezt a három és fél méter hosszú, saválló, rozsdamentes, négy miliméter(!) falvastagságú tökéletességet!
Egyébként nem vagyok “tubofil” vagy ilyesmi.
Normális esetben az üreges rudak nem váltanak ki belőlem semmiféle emocionális reakciót… Ez azonban nem átlagos helyzetnés a cucc sem közönséges lukashenger!
Egyrészt ez lesz Albatros, jelenleg még törött kormányművének az egyik meghatározó új alkatrésze, – ami már önmagában különlegessé teszi – másrészt pedig, egyedi darab.
Egyszerű, sorozatgyártott testvéreit abban múlja felül, hogy falvastagság tekintetében majdnem másfélszeresét hozza, az általában ehhez az átmérőhöz kialakított szabványméretnek, és ettől rendkívül ellenállóvá válik a hosszirányú fizikai terheléssel szemben.
Az efféle, viszonylag speciális készségekhez való hozzájutás meglehetősen komplikált egy szigeten, főleg ezen a szigeten, ahol még egyszerű dolgok megszerzése is képes hónapokig húzódó tortúrává fajulni.
Ennek a birtoklása volt a javítás előkészítésének az egyik sarkalatos pontja, és a végig azt hittem, hogy emiatt a darab miatt fogok időtlen időkig rostokolni a kikötőben, szóval egyáltalán nem számítottam rá, hogy mindössze egy hét leforgása alatt meglehet.
Kikutattam az összes céget akik foglalkoznak marine grade, inox cuccok forgalmazásával, vagy megmunkálásával, és listát készítettem, logisztikailag milyen sorrendben is érdemes végigkoslatni őket.
Kurva nagy szerencsém volt.
Az ipari zóna több négyzetkilométeren elterülő hodályai közül, elsőre pont abba a üzletbe sikerült betérni, ahol előzőleg valaki már megrendelt egy pont ilyen paraméterekkel rendelkező csövet, de nem ment érte, így az a nyakukon maradt.
Evvel az aktussal, a hosszú, a szinte soha végetnemérő keresésnek, a nagynehezen megrendelt árú behajózására való eónokat felölelő várakozásnak és Albatrosnak a csövetlenségből következő mozdulatlanságának, sötét, fenyegető rémképe foszlott most egyszeriben semmivé.


Címke ,