hasmenés címkéhez tartozó bejegyzések

Mostan szilárd székletről álmodom

Úgy tűnik Afrika mégsem adja olyan könnyen magát, mint azt az első bélfertőzés tüneteinek lecsillapodása után gondoltam. Az itt töltött majd egy hónap leforgása alatt szinte egyszer sem adatott meg az egészséges széklet, de lassacskán a fosnak több egymástól eltérő válfaját tudom megkülönböztetni, mint ahány formáját ismerik az eszkimók a hónak. Sajnálatos módon a hasmenés, amellett, hogy bosszantó egy tünemény, a búvárkodással is csak mérsékelten kompatibilis, egyrészt a fokozott dehidratáció következtében sűrűbbé váló vér nagyban növeli a dekompressziós szindróma kialakulásának kockázatát, másrészt a nagyjából tízpercenként aktuálissá váló sürgős székelést igen nehéz megoldani, egy átlagosnak mondható 45-60 perces merülésen, ráadásul úgy, hogy egy teljes testet fedő neoprén overál van rajtad. A kívülállók számára akár tréfásként is értékelhető, színültig fosott búvárruhás kocsmai anekdotáknak pedig semmiképp nem szertnék főszereplője lenni, ez ugyanis a vendégek előtt elővezetve, nem csak az egyéni méltóságom rovására menne, de a búvárbázis renoméját is jelentősen erodálná, valamint persze, nem utolsósorban, rém kellemetlen órákon keresztül dinsztelődni a napon, a saját kénkőszagú rostos levedben.

Ezért jelenleg elkerülhetetlen munkafeltétel, hogy a perisztaltikáját magas szinten uralni képes visszatartóbajnok váljék belőlem, az erre való törekvéstől ugyan nem lesz a legbarátságosabb az arckifejezésem és fújtatok, mint egy kiöregedett költöztető, amikor a tizediken rápakolják a hátára a páncéltőkés bösendorfert, viszont hamarosan méltóvá válhatok vele, az acélánuszrózsa rend halványbarna térdszalagjára..
Néha ez a kis bélműködési zavar magasabb fokozatba kapcsol, ilyenkor olyan, mintha valami rangos salakmotorverseny selejtezője zajlana épp a gyomromban, hidegrázással egybekötve ömlik rólam a verejték, felmegy a lázam, leesik a vérnyomásom, szédülök és néha elsötétül a látásom, mindemellett krónikus orbánviktorszájúságban is szenvedek, (Ez persze nem azt jelenti, hogy rendre, klerikálfasiszta hazugságok bugyborékolnak fel belőlem, hanem a szájszárazság okán folyton nyalogatni kényszerülök az ajkaimat.)
A szervezetem energiaháztartásának fenntartása céljából bevitt tápanyagokból semmi nem marad meg bennem, még a kritikus ásványianyagveszteség pótlására rendszeresített cukros-sós tea is pont úgy folyik ki belőlem alul, mint ahogy fent beöntöttem, a különbség szinte csak a távozást kísérő infernális hangefektusoban érhető tetten..
Szerencsétlenségemre a különböző hasfogó gyógyszerek ( Előrelátóan hoztunk magunkkal, amit jól is tettünk, ugyanis a három különböző panaceából, amit a helyi gyógyszertárban a kórságomra méregdrágán kiutaltak, az egyik, csecsemők szemfertőzésének kezelésére, a másik tengeribetegségre való, a harmadik meg egyszerű cinktabletta.) sem érnek túl sokat a bélflórámba betársult makacs kis bacik áldásos tevékenységével szemben, csupán gyorsan múló, tüneti kezelésre alkalmasak, ideig óráig ugyan lehet, hogy belédköt tőlük a szar, de csupán egy szakaszon, és a konzisztens kakatorlasz mögött ugyanúgy felhalmozódik a fluidum, ami a belek útvesztőjében végigjárt hosszú vándorút alatt tovább fermentálódva, borzalmas, akár pusztító vegyifegyvernek is beillő matériává módosul. (Ezúton is nagyon remélem, hogy nem a büntető-kiróvó vallások prófétáinak lesz igaza, mert meggyőződésem, hogy, amennyiben létezik, akkor pont ilyen szaga kell, hogy legyen a pokolnak, és nem szeretném efféle fojtogató légkörben tölteni az örökkévalóság hátralévő részét.)
Ha ez a tendencia folytatódik és még életben is maradok, akkor rövidesen egy negyvenkilós, de nagyon vastagbéltudatos záróizompacsirta válik belőlem. Gondolkoztam rajta, hogy ezt a fáradtsággal kifejlesztett képességet a fesztiválok toi-toi-ai előtt kígyózó sor balesetmentes végigállásán kívül mire lehet még használni, de nem jutottam túlságosan messzire. Mondjuk speciális helyzetben alkalmazható önvédelmi fegyvernek, jó jöhet például, ha valami szerencsétlenség folytán börtönben végezném és valaki szodomita inzultus elkövetésére vetemedne velem szemben, hisz akkor egy egyszerű farpofaszorítással könnyedén lecsíphetném az erőszakoló testéről a pajkos kis faszát, esetleg vásári mutatványosként szögeket húzhatok ki vele vastag gerendákból… Mindenesetre inkább abban reménykedem, hogy ez az ármány mielőbb kiköltözik az emésztőrendszeremből, és végre nem mellékhelyiségek lesznek az Afrikai kalandunk legemlékezetesebb helyszínei.

Címke , , , , ,