gekkó címkéhez tartozó bejegyzések

super size meal

Errefelé nem igazán megy eseményszámba, hogy rengeteg féle hüllő rohangál a falakon, és a plafonon. Estefelé élénkülnek meg a falfelületek igazán, hisz a terasz lámpái körül, mindig óriási all you can eat büfé várja a gravitációnak fittyet hányó kis éjszakai vadászokat.
Beharapnak egy-egy kisebb bogárkát, szúnyogot, lepkét, ilyenolyan repkedő izéket, de sokszor az olyan zsíros falatokra is rámennek, amiktől ránézésre azt gondolnám, hogy könnyen megfordulhatna a ragadozó és áldozata közti felosztás. A viszonylag apró gekkók, akkora fenevadakra is rávetik magukat mint az imádkozó sáskák, kabócák vagy a Acridoidea család termetesebb képviselői. Mivel ezek a falatok megközelítik vagy néha meghaladják a támadók testméretét, így értelemszerűen nem igazán tudják őket egyben lenyelni. Az állkapcsuk nem olyan erős, hogy egyből halálos roppantásra legyen képes, így sokszor órákig szorongatják a zsákmányt, néha módszeresen odaütögetve őket a kövekhez, vagy falhoz, hátha az gyorsít valamicskét a termetes ízeltlábúak haláltusáján.
Szerencsétlenek rendesen elzsibbadhatnak a vacsorára várakozva, ugyanis ha egy pillanatra is gyengül a szorítás, a préda azonnal kereket old, akkor meg megy az egész fejedelmi lakoma a levesbe.
Valamiért ezeket a gladiátorjátékokat mindig a fényes porondon, vagyis a fényforrás körül folytatják, de mikor hosszú kínlódás árán mégiscsak sikerül kinyúvasztaniuk az áldozatot, akkor elhurcolják valami, sötétebb helyre, ahol nem lehet kíváncsi szemekkel végigkövetni, miként falják fel a családi menünek is beillő fehérjehegyeket.

Címke

Lizards against the gravity

Íme pár ragadozó, akit nem kell csirizzel bekenni és a falhoz vágni, hogy kiválóan odaragadozzon, megy ez nekik önerőből is.
A gekkók, mászótudománya bőven kenterbe veri a képregények pókemberének képességeit, minden komolyabb erőfeszítés nélkül rohangálnak függőleges felületeken, plafonon, üvegen, szinte bármilyen irányú és felszínű dolgon, ráadásul a hüllőkre jellemző lélegzetelállító sebességgel teszik mindezt.
Valójában semmiféle ragasztóra nincs szükségük a mutatványhoz, és még csak nem is a polipok tapadókorongos módszerét használják. Ennél sokkal agyafúrtabb technikát alkalmaznak, ugyanis az egymástól kis távolságban lévő molekulák között fellépő van- der Waals erőt használják ki.
Ennek alapját a gekkó láb baromi összetett szerkezete képezi. Talpát ugyanis kicsiny redők borítják, ezek apró szőröcskék millióiból állnak, melyek szélessége mindössze 200 nanométer. Minden mikroszkopikus serte, a végén ecsetszerűen többszázfelé, akár ezerfelé is ágazik, és minden ág kicsike korongban végződik. Ez olyan mértékű felszínnövekedést hoz létre, amely lehetővé teszi érdekes fizikai kölcsönhatások kialakulását.
A diszperziós kölcsönhatások annak következtében lépnek fel, hogy az atomban (molekulában) a másik atom (molekula) elektronjainak rezgései gerjesztett elektronrezgéseket indukálnak. A szomszédos atomok (molekulák) elektronjainak rezgései azonos fázisúak, és így a két atom (molekula) közti vonzáshoz vezetnek.
Ezek a diszperz intermolekuláris erők sok makroszkopikus jelenség kiváltói is lehetnek, így biztosítják például a gekkó talpa és a megmászandó felület közti adhéziót.

A falmászó kispajtások általában nagyon félénkek, és mivel mindehhez villámgyorsak is, elég nehéz a közelükbe férkőzni, azonban egy speciális esetben elég jól megfigyelhetőek, mégpedig, amikor a szobában világító lámpa fényére gyűlő rovarkákat szedegetik össze az ablak külső oldaláról. (Ez a nézet azért is marha érdekes, mivel a különösen ritkán csodálható hasuk felől vizsgálhatjuk őket, és ebből a perspektívából a lábaik fura szerkezete is lelepleződik.)

DSCN6821

Benéz

DSCN6829b

A szúnyogok nem menekülhetnek…

DSCN6835bgekkóláb.jpg

Címke , , ,

geek-ko

Valaki monitorozza a monitort…

gekkómonitor

Egy aprócska Hemidactylus frenatus, akik egyébként itt baromi sokan vannak, de annyira rettentő cukik, hogy egyszerűen nem tudok betelni velük…

Címke , ,

mikro

A mocsár kiáradása valamit beindíthatott a békákban mert eddig annyira csöndben voltak, hogy alig lehetett róluk hallani, most viszont őrült üvöltözésbe kezdtek, olyannyira belemelegedtek az ordibálásba, hogy talán aludni is nehéz lesz ilyen ricsajban. Hihetetlen hangzavart csapnak, az egész zajos békakoncert, egyetlen, összefüggő, kakofón zsivajjá olvad össze annyian nyomják a kánont. Szinte lehetetlen elkülöníteni egymástól az egyes egyedek által kiadott brekket. Mintha megvadult volna egy berekedt, bariton kabócaraj.

A Vartyogó dalnokok kíséretében, épp lefekvéshez készülődtünk, ekkor vettük észre a moszkitó baldachin oldalán rohangáló kishavert, aki annyira aranyos, hogy egy pillanat alatt elterelte a figyelmünket a láp lármás lakóiról. Azt hiszem ő a legkisebb gekkó akivel eddig volt szerencsém találkozni. (Ugyan errefelé nem megy ritkaságszámba a gekkólátás, ollyannyira, hogy legalább hárman permanens lakói a hálószobánknak de ő körbelül hatod akkora, mint az átlag. kifejlett szobatársak.) Miközben megpróbáltam olyan helyre terelni, hogy még véletlenül se tudjuk agyonnyomni, átugrott a kezemre és hagyta, hogy biztonságos helyre vigyem majd újra elrugaszkodott. Őméltóságának testhossza alig haladta meg a tekintélyt parancsoló egy inch-et, mégis képes volt több mint fél métereset ugrani. 

Vigyázat veszélyesen magas cukiságfaktor!!!

DSCF3732

Címke , , , , ,

ananász és csili

A címben szereplő két gyümölcs nevére keresztelt szobákat dekoráltam az elmúlt napokban. Mindezt természetesen éjjel/hajnalban, hisz ez az egyetlen időintervallum, amikor az emberek nem nyüzsögnek mint a hangyák. (Apropó hangyák, a konyhapult felületén masírozó formicidae család képviselői közt, 8 különböző hangyafajt tudtam elkülöníteni, de nagyjából azonosítani csak az elég jellegzetes Atta nemzetség dolgozóit  sikerült. Ők az igencsak nagy termetű, vöröses levélvágó hangyák 41 fajának egyikei, ennél pontosabban sajnos nem áll módomban megfigyelni őket.Testméretüket jócskán meghaladó cuccokat cipelnek fáradhatatlanul, akár függőleges gerendákon is. Itt például a levélzsákmánnyal együtt egy kollégát is…

leaf cutter ants004

Valamint megtudtam, hogy kik a forrásai az éjszaka mindenünnen hallható zajnak, ami leginkább arra a nyikorgó hanghatásra hasonlít, amikor egy felfújt lufin húzogatod az ujjadat, legnagyobb meglepetésemre, evvel az apró kis gekkók üzengetnek egymásnak. Szóval valamire mégis jó, ha az ember éjszaka van ébren és nem tud mit csinálni amíg szárad a festék.)

A melót már világosban, nagyjából háromnegyed nyolc körül fejeztem be, meglehetősen fáradtan. A szomszéd helységben felújítást végző szakik, bánatomra, ma csak egy-másfél órát késtek, evvel a hallatlan precízséggel, sajnos kevéske lehetőséget biztosítottak számomra, hogy kipihenjem magam. Konkrétan a fejem melletti falba bontottak üreget egy samukalapáccsal, amivel persze nem csak az én álmomat verték szilánkokká a mindenhez értő helyi ezermesterek, de a már beépített vízvezetékben is sikerült jelenős károkat okozni evvel a precíz szerszámmal. Szóval mennydörgés szerű falbontásra és a túlsó szobából átszivárgó víz halk csörgedezése ébredtem, uszkve 3 órácska szendergés után…

A környék” építőmesterei” nem sok tudást örökölhettek Maya őseiktől, akik több mint ezer évvel ezelőtt is képesek voltak hatalmas kézzel faragott kőtömbök felhasználásával a mai napig álló óriás épületeket létrehozni. Itt összesen öt emberre volt szükség ahhoz, hogy előregyártott betonblokkokból  rosszul felrakjanak egy majdnem két és fél méteres falat és vizet vezessenek bele. Mindezt úgy, hogy a falazóelemek nincsenek kötésben egymással a vízszintes és függőleges tengelyekre jóformán egyik élük sem illeszthető és a vízvezetékben nagyobb kárt tettek a tevékenységükkel mint ha hozzá sem nyúltak volna. Ez a tapasztalat némiképp más megvilágításba helyezte a magyar építőiparról emlékezetemben élő negatív sztereotípiákat, ehhez képest a honi kontárok az építészet tündöklő géniuszai.

A kifestett falak persze semmivel nem voltak egyenletesebbek az előzőnél, így, csak egy pár motívum tudott felkerülni a két éjszaka leforgása alatt. Íme.

Ez leginkább egy térkitöltő cumó, remélem az látszik, hogy valószínűleg az ananász szobában helyezkedik el

ananászkarika

 

Ez lett a főmotívuma a szobának, ami nagyjából az Olmék kultúrából ránk maradt óriási kőfejek elananászosításából jött létre

 

 

ananászfej

 

Valamint a baloldali falat,  az eredeti írásjelek formavilágának tanulmányozása alapján maszatoltam össze, elrejtve benne egy kis személyes vonatkozást is…

ananászírás

Itt pedig a csili szoba sarkába pingált, a kis paprikák erejét demonstráló alkotás látható

IMG_5401

Kiegészítve pár kitalált, ál hieroglif karakterrel

IMG_5402

Címke , , , , ,