TÚLOLDAL

Valójában soha nem kedveltem a rendőröket.
Előítéleteim, az elmúlt közel negyven évem, rendőri atrocitás mentesnek még nagy jóindulattal sem nevezhető ideje alatt felgyűlt szomorú tapasztalataim alapján álltak össze, és még abban az esetben is fenttartom őket, ha ez igazságtalannak tűnik a világ rendőrtársadalmának egészére nézve. (Ezúton is szeretnék elnézést kérni attól az elhanyagolható menyiségű embertől, aki nem azért csatlakozott a fent nevezett erőszakszervezethez, mert verte az alkoholista apja és ebben a munkakörben megfelelő alkalmat lát, hogy mindezen sérelmeit egy egész társadalmon bosszulja meg. Vagy mert kissebbségi komplexusán sokat segít, hogy fegyverrel az oldalán erősnek érezheti magát, és el tudja intézni, hogy mindig neki legyen igaza.
Tehát azt a néhány – a nagy számok törvénye alapján létezni kényszerülő -fakabátot értem ez alatt, aki valóban hivatásának tekinti a nínósautóik oldalára biggyesztett “szolgálunk és védünk “dolgot , nem korrupt és sosem tér le az igazságosság rögös útjáról)
Az ember azt gondolná, hogy a faszrendőrség csak a magyar mintájú majdnemrendőrállamok, komisz diktatúrák, nemzetközi kontroll nélküli banánköztársaságok sajátja, de ez sajnos nem korlátozódik ezekre a helyekre és sajnosúgy néz ki az egész bolygón így működnek a dolgok.
A mai nap sikerült megbizonyosodni róla, hogy nincs ez másképp itt keletafrikában sem. Eddig jobbára a rendőrök látva a fehéremberségünket csak valami kis ajándék kicsikarásával szerették volna magukat korrumpálni, mivel “gifty”-t is kaptak és mivel minden rendben volt mindent rendben is találtak, nem kezdtek el olyan dolgokba belekötni, amit valójában csak ők eszelnek ki, te meg úgy sem tudod mi a törvény errefelé ezért úgysem lehet igazad velük szemben. (meg amúgyse)
Két kedves fiatal vendéggel mentünk épp a hajóhoz, Khamis vezetett én pedig az ülésen hátrafordulva beszélgettem a kliensekkel, a rendőr megállított és elkezdte firtatni, hogy miért nincs bekötve a biztonsági övem…
Kiszállított a kocsiból, hogy most azonnal menjek be vele az őrsre és bíróság meg ilyenek. Mindeközben megállított mégegy kocsit, amiben egyik figurának sem volt bekötve az öve, de őket rögtön továbbengedte, mivel feketék voltak.
Amúgy is kerülgetett az ideg, mert a búvárbázis logisztikai problémái okán a vendégek ígyis-úgyis csak egy csomó huzavona után tudnak a vízbe jutni és semmi szükségük nincs arra, hogy ilyen marhaságok miatt mégtöbbet kelljen várniuk, és ha nem is az én hibámból történik mindez, az arcomat mégis nekem kell tartanom a dologhoz…
A másik autóssal szemben tanúsított kettős mércétől viszont tényleg felment bennem a pumpa, amúgy is érzékeny vagyok a rasszista köcsögökre, de ez így ebben a formában előadva ékes demonstrációja volt a látod muzungu, akkor bírságollak meg, amikor csak akarlak és én döntöm el, hogy mi a szabálysértés, hozzáállásnak.
Visszamentünk a rendőrségre ahol bejelentette, hogy most szépen feljelentést tesz “Miszter Dévid” ellen és utána mehetünk a bíróságra, ahol majd valószínűleg negyven dollár bírság megfizetésére, fognak rögtönítélni.
Elmondtam neki udvariasan, hogy nagyon sajnálom, hogy felelőtlenül, a szabályt be nem tartva, becsatolatlan biztonsági övel utaztam, de van velem két ember, akik sokat fizetnek a cégnek, ahol dolgozom és nem szeretném őket feleslegesen váratni, nem lehetne-e, hogy kihagyjuk ezt a bíróságos kört, én kifizetem ezt a bírságot itt és most, majd hagynak elmenni isten hírével, hogy békében dolgozhassak.
Erre lassan, affektálva, avval a bicskanyitogató, kioktató stílusban, ahogy a rossz pedagógusok beszélnek a hülyegyerekhez, előadta, hogy ilyen nem lehetséges meg, hogy ez a dolgok rendje, a törvény így meg úgy…
Evvel aztán már tényleg vörös tartományba tolta az igazságtalanságméterem mutatóját és annyira felbaszta az agyamat, hogy (Bele sem gondolva, abba, hogy Afrikában újat húzni egy fehérgyűlölő fehérkabátos rendőrkapitánnyal az könnyen eredményezheti, hogy egy mocskos tanzán börtönben fogok megrohadni.) a színlelt udvariasság látszatát fenntartva megkérdeztem, hogy ha nekem negyven zöldhasú leperkálása, meg elkerülhetetlen bírósági kálvária jár a be nem kapcsolt övemért, akkor a TÖRVÉNY szerint, milyen eljárással kell azoknak a srácoknak szembenézniük, akik harmincadmagukkal kapaszkodnak, egy minden éppeszű munkavédelmi és közlekedésbiztonsági előírást figyelmen kívül hagyó, mészkőrögöket szállító kamion platójára púpozott sziklakupac tetején, vagy a daladala utasterébe be nem férő embereknek, akik fürtökben lógnak a teherautók oldalán.
Meggondolatlan reakciómra szerencsére nem vert el gumibottal, vagy tuszkolt be egy koszos cellába, mint ahogy számítottam, hanem csak mintha elfelejtett volna angolul, mélyen a nagykönyvébe való írogatásba mélyedt és elkezdte ignorálni a jelenlétemet.
Szerencsére egy fél órácska meddő várakozás után megérkezett a főnököm, hogy ha benntartanak akkor elvigye a vendégeket, és mivel ő jobban beszél szuahéliül, a főrendőrnél sikerült kijárnia, hogy a cég nevében ottmaradhasson helyettem és a process végén kifizesse a bírságot, engem meg hagyjanak elmenni a dolgomra…