VAE VICTIS

Úgy tűnik, hogy növényvédelem ügyben bevállni látszanak az ősi természetes módszerek, és a szerves kémia megbízhatóan és könyörtelenül működik.
Vagyis az intervenciós kártevő populációt sikerült csúnya fejlődési rendellenességek sorozatának és egyéb, a metabolizmusukat sújtó kegyetlen ármányoknak köszönhető összeomlásba taszítani, ami a paprikatövek életét így-úgy megmenteni látszik, de a hatalmas levél és virágdeficit valamint az intenzív sokk hatás miatt, az “idei” szüret az tuti nem lesz valami bőséges…
Egy speciális növényi olaj, igen komplex vegyüleivel, egyszerre több fronton támadtam a batátaim elpusztítására törő gerinctelenekre.
Meglehetősen komisz dolog ez, mert a hatásmechanizmusok együttese, módfelett embertelen eredményre vezet, de bevetésével mégiscsak sikerült a harminckilenc növényemből huszonhetet megmenteni, amely némiképp ellenpontozza a tömeggyilkosság okán a lelkiismeretemre nehezedő nyomást.
Van egy Ecdysone nevű szteroid, ami a rovarok vedlését elindítani hivatott, 20-Hidroxiecdysone hormon létrejöttéhez elengedhetetlen, választott vegyi fegyverem összetevőinek egyike, ennek a prohormonnak a hatását blokkolja, aminek hiányában az efféle élőlények fejlődési szakaszváltása ellehetetlenül. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy míg növekedésük nem áll le, de az egészséges méretváltozáshoz szükséges vedlés elmarad, így folyamatosan duzzadó testük saját kitinpáncéljuk foglyává válik, amiről nem túl bonyolult elképzelni, hogy milyen sanyarú véghez vezet. Másrészt itt van még, az ízeltlábúak szervezetének jelentős hányadát kitevő exoskeletont alkotó, váz poliszacharid szintézisét gátló aromás éter, a benzoil-karbamid osztályba tartozó, fluor-szerves vegyület és a monoklorobenzolok tagja, vagyis a triflumoron. Ez jobbára sejtszinten veszi elejét a kitinburkolat létrejöttének, ami nem csupán puhává és ezáltal védtelenné teszi a lárvákat, de külső merevítésű lények lévén a testüket mozgató izmok tapadási pontjaitól is megfosztja őket és még egyéb rusnya fejlődési anomáliákkal is fokozza a mortalitást. Ha ez nem lenne elég, van még a tarsolyban egy spéci kis limonoid, vagyis a tetranortriterpenoid osztályba tartozó azadirachtin, amitől, a még saját “bőrükbe” nem fulladt, vagy el nem folyósodott szervezetű kártevők, egyszerűen elfelejtenek táplálkozni, szaporodni és úgy jóformán bármi zavarót csinálni, aminek köszönhetően, nem csak ártalmatlanná válnak, de egy idő után szimplán éhen is vesznek.
Kicsit sajnálom, hogy így alakult és nem lehetett valami békésebb útját választani ennek a dolognak, mentségemre szóljon, hogy viszonylag korlátozott volt a konfliktus rendezésében igénybe vehető diplomáciai csatornák száma, és mivel mindkét félnek elég karaktetes, de igencsak különböző elképzelése volt a birtokviszonyok mibenlétéről, ha le is tudtunk volna ülni egy tárgyalóasztalhoz akkor sem valószínű, hogy az álláspontok nagyban közeledhettek volna egymáshoz…

A paprikapopulációm majd egyharmadát kényszerültem veszteséglistára írni az alattomos szívogatók miatt, (Béke poraikra!) vagyis, sajnálatos módon, tizenkét gyönyörű növényt már nem sikerült megmenteni, és az életbenmaradottak is felkopaszodtak, vagyis egykoron vitalitást sugárzó önmagukhoz képest, jelenleg elég siralmasan festenek. Sajnos a tripsztámadás szinte a lehető legrosszabbkor jött (Persze, nem nagyon létezik olyan időpont, ami kedvező lenne az ilyesmire.) hisz a növényeim pont elkezdték a kis bimbóikat kibontogatni. A tömeges virághullás eredményeképp, értelemszerűen a sok odafigyelés és gondoskodás gyümölcse nem lesz valami temérdek, de ha most nem is alakul fényesen a termés, a túlélőknek legalább lesz még lehetőségük újrapróbálkozni a következő szezonban való paprikaneveléssel, és ha a nedvszlopálók csapatai visszatérve, esetleg újra szemet vetnének a védenceimre, akkor már nem állunk védtelenül az agresszióval szemben…

A Jalapeño travellerekből és a Seven pot kongo chocolate névre hallgatókból maradt a legtöbb túlélő, fajtánként öt-öt tővel.
(Ezt az utóbbi straint, azért nevezik 7 pot-nak, mert elvileg egyetlen árva terméssel hét különálló fazéknyi ételt lehet, egy varázsütésre fortyogó magmává változtatni, ami nem is meglepő, ha a kis barna nyavalyások tényleg hozzák majd a beharangozott másfélmillió scoville fokot. Csak az összehasonlítás végett, például egy jó kis fingatós, zöld hegyeserős (Anaheim) általában nem tud többet kétezernél…)
Az Aji beníto illetve az Aji dulce amarillo a második a sorban, három három növénykével.
Ketten vészelték át az inváziót a Szellemcsilik, a habanerok, és a kunkori Cayennek, míg a Tabasco, az Aji charapita, és a káprázatos lila Malaysian explosive ember típusokból csak egyetlen cserépnyi élte túl.

Az öcsém által örökül hagyott zöldeknek, névszerint: Elefántláb (Beaucarnea recurvata), Illatos vitorlavirág (Spathipyllum wallisii), Agglegénypálma (Zamioculcas zamiifolia), Tarka sárkányfa (Dracaena marginata), Pletyka (Tradescantia fluminensis), Nagylevelű buzogányvirág (Diffenbachia seguine), Zebrapletyka (Tradescantia zebrina) is sokat használt a kártevőprobléma rendezésével rájuk is vetülő többletfigyelem, őket fajtájuk jobbára trópusi sajátosságaiból kifolyólag, ugyan nem érintette a tripszek pusztítása, de az esetleg az ő virágföldjükbe is beköltözött szívogatók eliminálására eszközölt földcsere és lemosással összekötött fazonigazítás megtette a hatását, csillogó új hajtásaik üde zöldje megmenti a lakás atmoszféráját, a még lábadozó csilik lehangoló állapotából fakadó melankóliától…

Címke , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: