TÚLOLDAL

Egyszerűen nincs szerencsém a repüléssel, de mivel ez nem az első eset, nem a második és még csak nem is a harmadik, gyanakodni kezdtem a gépmadarakon való ülőhelyelosztás kisorsolásáért felelős algoritmusokba, direkt a személyem ellen beépített bugok jelenlétére.

Amennyiben lehetne ráhatásom a légiközlekedési iparágon belül létező szabályok változásaira, akkor biztosan radikális reformok bevezetéséért lobbiznék.
Első körben, a lőfegyverek a robbanóanyagok és egyéb veszélyes eszközök és matériák szállítására vonatkozó regulákhoz hasonlatosan, egyszerűen kitiltanám a babákat az utastérből. Elvégre én sem üzemeltethetek légvédelmi szirénát a fedélzeten csak úgy hobbiból, sőt, gondolom viszonylag gyorsan letepernének a légikísérők, ha mondjuk kedvem szottyanna az utazás teljes időtartalma alatt, a “Tarzan összes” megafonba sikításával szórakoztatni a mélyen tisztelt nagyérdeműt, miközben egy túlérett duriánt kenegetek az üléskárpitba…
Elismerem, valóban figyelemreméltó teljesítmény öt órán keresztül torokszakadtából üvölteni úgy, hogy közben nem merül le benne az elem, és még két pelenka színültigfosására is futja az energiából, de azért mégis felmerül bennem a kérdés, hogy mi végett kell ezt a produkciót, nekem meg a másik 187 embernek végigélveznie.
Tiszteljük már ennyire az utazóközönségnek azon részét, akik a nyugalom megzavarására fokozottan alkalmas hanghatások és kéretlen kémiai ingerek elviselésére való kényszer nélkül szeretnének A pontból B-be jutni a pénzükért.
Lehetne persze más megoldást találni a tiltáson kívül is, repülhetnének mondjuk ketrecben a csomagtérben bedrogozva, mint a kisállatok, vagy húzhatnának rájuk valami hang és szagtompító szkafandert, instalálhatnának esetleg hermetikusan záródó süketszobát a gép végébe, vagy ha ez nem megy, akkor legalább a hányószacskó mellett, lehetne szériatartozék az aktív zajszűrős füldugó meg az orrcsipesz is.
Emellett megszüntetném azt az égbekiáltó igazságtalanságot, miszerint, míg rólam súlyos eurótömegeket gombolnak le a légitársaságok, ha mondjuk a poggyászom tömege akár pár dekával meghalad egy bizonyos értéket, de az teljesen rendben (és ingyen) van, hogy egyesek egy, vágósúlyban lévő hippopotamus kiterjedését bőven kenterbeverő lipidkolosszust próbálnak a közvetlen mellettem lévő szék karfái közé beerőltetni, majd, a már az elején láthatóan sikertelenségre ítélt kísérlet végeztével, az egységméretű ülőalkalmatosságok határain túlcsorduló testtájaik társaságát, mintegy ajándékba adhatják a szarszag meg a konstans visítás mellé…

👶🛩️💺📢🚫