adj gázt

A motorok kábeles vezérlésével volt egy kis gond, leginkább az, hogy kurvára nem működött.
Hiába csimpaszkodtam bele a teljes testsúlyom bedobásával, a kar meg sem moccant és már attól féltem, hogy ha tovább erőltetem egyszerűen letörik a csudába, elvégre nem igazán efféle terhelésre van kalibrálva.
A csúnyán korrodált berendezés a fél liter WD-40 beinjektálása és több órányi eredménytelen rángatás után, mégis mutatott némi halovány hajlandóságot a mozgásra, de továbbra is rendellenesen nagy erőbefektetés kellett a működtetéshez és randa, sárgásbarna rozsdapatakokat öklendezett fel minden mozdulatra.
Kitaláltam, hogyha az egész bovdenmiskulanciát megfordítom és a rohadtabb vége kerül az irányítópulthoz, ahol az erőhatás közvetlenül éri, akkor esetleg lehet esély arra, hogy még elműködgessen egy darabig és ne kelljen a komplett szart egyből kigyomlálni és drága vadonatúj cuccal helyettesíteni.
No igenám a megfordítás így elmondva egyszerű műveletnek tűnik, azonban mind a négy bovden, a hajó leghozzáférhetetlenebb, legszűkebb helyein kígyózik, és tulajdonképpen mindent is ki kell pakolnom a tárolórekeszekből, hogy egyáltalán hozzákezdhessek a dologhoz.
Arról nem beszélve ugye, hogy ez az egész megfordítós trükk egyenlőre még csak egy elmélet és jelenleg csak a fejemben működőképes…
A munkafolyamat viszontagságait ezúttal nem is részletezném, mert a történethű elbeszéléshez kénytelen volnék idézni azokat, a bütykölés közben elhangzott sötét átkokat is, amik hallatán talán még az öreg Abdul Alhazred-nek is lúdbőrözni kezdene a háta.
Az meg talán nem jó senkinek sem…
Elég az hozzá, hogy a gyilkos őrület végigkísérte a tizennyolc óra folytatólagos, ipari harciszopást.
Bebizonyosodott, hogy valahol egy mechanikai zseni veszett el bennem, amit a procedúra során sikerült is felszínre hoznom és ennek eredménye képpen a motorok újra vajpuhán sikló drótsodronyok marionettjei, ráadásul senkinek nem esett bántódása. Az utolsó képen látható eszelős mosoly már csak a téboly utózöngéje…
Az önfegyelem tündöklő hősének érzem magam, ugyanis sikerült ellenállnom a késztetésnek, hogy gondosan ripityára verjem, majd felgyújtsam az egész szart úgy ahogy van…)

szíjjelkapva
rumlika

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: