Találtam egy női Jézuskrisztus imitátort!
Amikor az utcán ráleltem a kis figurára (Valószínűleg valamelyik gyorsétteremlánc gyermekmenüjéhez osztogatott szuperheroin-ról van szó.) a széttárt karjai alapján rögtön bevillant, hogy a kis műanyagluvnya pont jó lesz orrdísznek Albatrossra.
Nemtudom ez honnan jöhetett, egyrészt nem igazán szoktam hajócsicsázással bíbelődni, másrészt a kis plasztikizé elég csúnya, ezért ugye dísznek jobbára alkalmatlan, talán a RoysRoyce-ok motorházán feszítő angyalkát juttatta eszembe…
A hajóknak hagyományosan szokott orrdíszük lenni, ezt a szép ókori tradíciót elevenítem most fel, persze kicsit punkosan sután.
Az ilyesmi sokkal jobban néz ki az egytestű hajókon, amint az orrsudár alatt kapaszkodik, a katamaránokra meg ugye legalább kettő kéne, mert ugyan orra elméletileg csak egy van, de mégiscsak a két testnek egyenként van egy-egy eleje, amit lehetne külön külön dekorálni.
Ha lenne asszimetrikus könnyűszeles vitorlám, akkor annak a rúdja alá esetleg beszúrhatnám, de most, hogy nincs, mégis hová tegyem?
Leginkább persze a kukába kéne, mert a kis bigyó ugye azóta sem lett szebb, de valahogy befészkelte magát ez pimpelős orrdísz marhaság a fejembe.
Erre mondjuk nincs protokoll mivel a hagyomány kicsit régebbi, mint a multihull elképzelés.
Végül a korlát közepére drótoztam fel, így még az ikonikus Titanikos szerelmes filmjelenetet is megidézheti, ha találok egy hozzá passzoló műanyagszuperhőst, aki majd valami romantikusat suttog a fülébe miközben kiterjesztett karokkal hasítják a szelet.
Éljen a hülyeség.
TÚLOLDAL 