TÚLOLDAL

Ezúttal nem direktben repültem, hanem a Brit szigetek felől közelítettem Gran Canariát. Sok év nemtalálkozás után sikerült végre-valahára összefutni Dede barátommal.
Szerencsére az idő is rácáfolt az angol vidéket övező időjárási sztereotípiákra és úgymond megúsztam szárazon az ott töltött kilenc napot. (a szárazon megúszás csak a csekély mennyiségben rendelkezésre álló ruhatáramat érintette, ugyanis a napi rendszerességgel bekövetkező publátogatásokkal a belsőnket sikerült néha rendesen eláztatni.) Az áhított reuniont az angoloknál (is) reneszànszát élő kisfőzdés és egyéb remek kézműves sörök, nagyüzemi kóstolásával színesítettük. A világszerte egyre erősebb jelenlétet produkáló craftbeer kultúra, ami az elmúlt hónap, pár Budapesti puccoskocsmázásán kívül nagyjából elkerülte, a jórészt a harmadik világ lóhugyízű lágerein edzett mindennapjaimat, most elemi erővel csapott le az ízlelőbimbóimra, és az én agyamat is teljesen rákattintotta a menyiségi vedelést minőségire cserélő fogyasztási szokásokra. A nehéz porterek és stoutok bűvöletében barangoltuk be Harrogate téglasorházas utcáit és a környékre jellemző parkoknak nevezett indokolatlan zöldterületek özönét. Azért persze az iváson kívül adtunk a kultúrának is, meglátogattunk a Henry Moor institute kiállításait és nagyot barangoltunk yorksheeri szoborpark, régen látott nagynevű alkotóinak munkáival teleszórt megyényi területen.
És persze kicsit tetoválni is sikerült…
A trópikus vidék kókuszospálmás bozótosa után nagyon nagy hatást gyakorolt rám, az óceáni kontinentális éghajlat növényrengetegéből összeválogatott botanikuskertek káprázatos sokszínűsége és úgy általában a sziget vidéki része által árasztott ódon európai atmoszféra.
A hagyományos angol építészet velejárója, hogy megint rácuppantam a “kéménypornóra”, ami már a régvolt Albioni kiruccanás alkalmával is magávalragadott. Így az épített környezetről szóló fotódokumentációm képkockái, javarész a házak különálló füstgázkivezetések formai megoldásairól szólnak.
A sörökön kívül persze végignyomtuk az angol gasztronómia ikonikus állomásait a fish&chips- től a balck puddingig, és nem nagyon ittunk úgy kávét, hogy az ne tartalmazzon jelentős menyiségű whisky-t.
Remélem Dede Kanári vakációja alkalmával majd viszonozhatom a szíves vendéglátást…