TÚLOLDAL

…Thaiföldszerte is borzasztóan dívik a túlvezérelt cukiság, úgy néz ki, ez amolyan össztávolkeleti specialitás, hasonlóan a japánok tébolyba hajló kawai-kodásához. A Thai -ok még meg is cukroznak mellé mindent…
A jelenség nem is annyira ismeretlen számomra, hiszen ez a rózsaszín, tágranyílt bociszemű, mosolygós dögvész már régóta átterjedt az öreg kontinensre is, itt azonban azt látni, és talán ez a meglepő a dologban, hogy egyáltalán nem korhatáros a cucc. Európában azért, tizenhat fölött még a nagyon bolyhosérzelmű tinilányok körében is cikivé válik a helókittis pénztárca, míg itt teljesen normális, hogy a kiskosztümös érettebb üzletasszony, vadpinkre fényezett, szivecskeözönben fürdő, báránykás robogóval érkezik és egykézzel alig átérhető méretű gumi doraemont húz elő a retikülből, amikor megcsörren a telefonja, vagy, hogy a közel 90 évesnek kinéző néni, világítós, mackófüles pandasapkában tömeg közlekedik és felnőtt nők lófrálnak az utcán disneyhercegnős iskolatáskával. Van mindennek egy amolyan posztgyermeki örökifjúságot sugárzó bája, és szemmel láthatóan része a hely újkori kultúrájának, mindenesetre, ha ezt nem ázsiai emberen látnám, (és a szándékolt műinfantilis hipszterextravaganciaigény egyértelműen kizárható lenne) előfordulhat, hogy kétségbe vonnám az illető épelméjűségét…