Új projectem van, a napifuragyümölcs.
Vagyis minden nap próbálok valami olyan gyümit enni, amit eddig még soha nem fogyasztottam, nem is hallottam még róla, vagy már ettem de kíváncsi vagyok milyen az amikor tényleg a fáról szedik előtted és nem éretlenül kerül ládába hajóra, kamionra mittudomén, te meg örülhetsz neki a sülysápi teszkóban, hogy mekkora remek dolog is a fogyasztói társadalom nyugati kényelméből rém egzotikus kaját válogatni magadnak…
Szóval a mai napi vendég a vacsoraasztalon a LONGÁN avagy a sárkányszemgyümölcs.
Vékony barnás héja van ami enyhe nyomásra összeroppan és kiszippantható belőle a finom zselés állagú, kissé gyöngyházasan irizáló színű gyümölcshús. Az ízéről valószínűleg teljesen hülyeség bármit is írni, mivel, hiába is hasonlítgatnám bármihez amit eddig ettem, az másnak úgysem jönne át nagyon. Szóval maradjunk annyiban, hogy zamatos, érett sárkányszemíze van…
TÚLOLDAL 