TÚLOLDAL

Egy fém tizenkettes hever félredobva a Varadero betonján,  A rigg hiányzik, mindenütt horpadásokkal van tele, és randa zátonyrafutás nyomai éktelenkednek az alfelén. A közel egy centi vastag acéllemez kinyílt, mint egy lejárt szavatosságú szardíniniakonzerv. A többi ásító lyuk valószínűleg már a fenék felszakadását követően keletkezett, ahogy a hullámok, a vízzel telt magatehetetlen testet dobálták még kicsit a köveken.
Jááááj!
Segítség!!!
Hiszen ez a roncs egy másik ALBATROS!

Elsüllyedt hajót látni ugyanavval a névvel, mint ahogy a tiédet hívják, az ezerszer rosszabb, mintha fekete macskák hosszú tömött sorokban vonulnának keresztül előtted, egy teljes éven át.
(Igazán nem irigylem az isteneseket, “nyúvéves” ezohibbantakat vagy babonafélőket, kurva nehéz dolguk lehet. Soha nem lankadva, egy életen keresztül, gondosan alkalmazni a rontásprevenciót, mindig elegendő talizmánnal, elmormolt fohásszal, bazári feszülettel, halottpráter lengőbordájával, megfelelően csiszolt kristályokkal, hátradobható sóval, nyúllábbal, négylevelű lóherével vagy görbe lópatkóval rendelkezni. Folyton szemmeltartani a sátán/ártó szellemek/jelentőséggel bíró konstellációk ármánykodását, és ha már megelőzni nem lehetett a bajt, hát a teljes arzenált bevetve, azonnal fellépni ellene.)
Óriás “szerencse”, hogy a babonaságok nem nagyon befolyásolják az életemet, máskülönben ilyesmi tragédia láttán, biztosan valami elképesztő matrózrituálékat kellene bemutatnom, hogy elkerülhessem a hajómat súlytó átok beteljesedését. Égő heringáldozatot bemutatni Poseidonnak ha fúj a keleti szél, vagy szenteltvízben áztatott kormánylapátot ajánlani engesztelésül a szűzanyának, miközben pünkösdkor égetett rózsafüzérhamut dobálok a fejemre keresztirányban.
Esetleg, napokon át, felváltva zümmögve az univerzum és az óceán frekvenciáján, egy ringó lótuszlevél tetején fejenállva meditálni, megakadályozandó, a névben lakozó vízszellem negatív energiáinak, a drusza szívcsakrájába való átköltözését.
Ha mindezen praktikák valami oknál fogva hatástalanok volnának, elkerülhetetlenné válna az azonnali névváltoztatás, ami – mint az köztudott – megintcsak óriás szerencsétlenség bekövetkezésének rémképét vetíti előre.
Ezt az átkozott helyzetet, pedig csak úgy orvosolhatod, hogy ….

Bohóckodás helyett, inkább, (amolyan tengeri hullarablóként) lecsavaroztam két inox kötélbikát a póruljárt névrokon teteméről, azok legalább jók valamire.