TÚLOLDAL

Négy árbocmászás, pár óra lábzsibbadvalógás, kevés vér, némi agyidegfasz, behúzószakadás, csomó fejtörés, csipetnyi sufnituning, egy vezetékújravásárlás, és már fent is van a motorfény és a deckvilágítás a helyén. Reggel, szélcsendben, amikor nagy hévvel nekiláttunk, még egy kicsikét egyszerűbbnek tűnt ez az egész hacacáré, aztán végül ráment az egész napunk, de legalább kiderült, hogy nagyjából semmi sem lehetetlen.

Mindeközben, Hajni egy remek Jolly Roger-es árnyékolót rittyentett, amit az ablakra helyezve, kicsit továbbra nyúlhatnak a reggeli fetrengések. A nap ugyanis fél nyolc körül már telibe belesüt az arcunkba, percek alatt szaunává transzformálva a kis kajütünket.