Elképesztőenkurváranagyontürelmetlenvagyok! Kétszáz évvel ezelőtt, amikor az aranynak és ezüstnek, haramiák, kalózok és útonállók tekinte által követett postakocsikon, hajókon, lovasfutárokkal kellett A pontból B pontba érnie, még megértettem volna ha késik kicsit az átutalás, de manapság amikor a biztonságos hálózatokon, közel a fény sebességével száguldó egyesek és nullák töltik fel virtuális értékkel a kedvezményezett bankszámláját, akkor kibaszott bosszús leszek ha várnom kell. Főleg ebben az esetben, amikor az életem egyik nagy fordulópontját jelentő beruházás gyümölcsére kell karba tett kézzel várakoznom.
Szóval a veresseggű ördög esztergáljon nútot az összes uzsorás bankárdisznó túrós fasza hegyére!!!
…
Éppen efféle zaftos otrombaságokat pötyögtem befele, mikor csörgött a telefonom, aminek a másik végén a hajóbróker várt azzal az újsággal, hogy a mani végre valahára megérkezett a volt tulajdonoshoz és mehetek a kulcsokért.
Szóval minden jó ha a vége hajó!
A karácsonyt már a fedélzeten töltjük…
TÚLOLDAL 
Nem semmi az a káromkodás! 😀 😀 😀