Ahogy megérkeztünk a szigetre szinte rögvest nekiláttam a Bigfish hostel dekorációs munkálataihoz, illetve először raktunk egy falat amit festeni lehet.
Készül az új falfelület váza
A közös helység több mint egyharmada le lett választva, hogy az így keletkezett apró szobában még hat ember szendereghessen. A komfortmentes túlzsúfolás ugyan szöges ellentéten áll a hostel eredeti “elveivel”, de hát mint az köztudott a pénz nagyobb úr mint az esztétika és az emberbarát elképzelések. A szoba végébe festett teljes falat kitöltő hal, amit úgy terveztem, hogy 8-9 méterről legyen befogadható, az most egy háromésfélméteres lukban pompázik egy emeletes ágy mögött…
Szerencsére az emeletes ágyak már akkor bekerültek a szobába amikor a fal épp, hogy megépült így a kis térségben való dolgozás leginkább ahhoz a játékhoz vált hasonlatossá, amikor különböző négyzeteket és téglalapokat kell nagyon fifikásan tologatni, hogy egy másik síkidomot kiszabadíthass közülük. Az ágyak összeállítása kb. 3 órát vesz igénybe és mivel Ikeás termékek ezért lapraszerelve egészen kis helyen elférnek, (ez utóbbi tulajdonságuk elillan ha össze vannak szerelve). Az ágylabirintusban való ide-oda botorkálás, (ha a létrát is át akartam helyezni újabb félórás átszervezés) a festés időtartamát napokkal meghosszabbította, az idegrendszeremet pedig a zen mesterekhez hasonló fokozatra kellett kapcsolnom, hogy ne akarjam ötpercenként hangos átkozódás közepette felgyújtani az egész pirosra festett pamlagútvesztőt.
Nagyjából így…
Piros ketrecben.
Szerencsére a kedvenc objektumom, a ventilátorlapátból hekkelt hajócsavarlámpa a helyén maradhatott és tulajdonképpen ez adta az új helyiség elnevezését is: Propeller room.
Ennek megfelelően egy hatalmas hajócsavar került, a régi nappaliban a vetítőfelületet határoló nagy piros körből a szobában maradt körszelet kiegészítésébe.
A furcsán abbamaradó nagy hal teste egy szaggatott vonallal került megszakításra egyrészt, hogy alkalmazkodjon valamelyest a ház többi szobájában a falakat uraló origami hangulathoz, másrészt annak érzékeltetésére, hogy a gyorsan forgó hajópropeller, bizony randa sérüléseket tud okozni.
Kis áthallással még próbáltam erősíteni a papírhajtogatással rokon hangulatot.
A lockerekre a spanyol helice (hajócsavar) szó, tengeri zászlókódjaiból álló színes karakterek kerültek…
Az összezsugorodott common room leredukált méretű vetítőfelületét most egy retro televízió keretezi, amiben elrejtettem, egy csak a magyar vendégek számára értelmezhető kis szóviccet. (A tv-nek HALADÁS a márkája)
TÚLOLDAL 
Imádom,hogy annyira kreatív vagy és biztos jót tett nemcsak a zen-nek, de a fogyókúrdnak is a “kígyóemberkedés” úgyhogy ez mind hal adás! Gratula! Má megint bücke vagyok!