Szeretett kompjúterem tragikus halála óta nem volt a kezeim között berendezés, amin a paint-nél erősebb grafikai alkalmazást lehetett volna futtatni, most azonban Marek kolegám megkért, hogy tervezzek neki búvárbélyegzőt és ennek apropóján alkalmam volt egy délutánnyit garázdálkodni a számítógépén egy remek PS 6-tal. A munkát kis mértékben hátráltatta ugyan, a munkatársam nacionalitásából adódó beállítás, vagyis, hogy a szoftver szlovák nyelvű, és egy kurva szót sem értek abból mi van odaírva, szerencsére a basic gyorsbillentyűparancsok még megvannak az agyamban, és azok nem sokat változtak a muzeális 7.0 verzió óta, úgyhogy valahogy mégiscsak elboldogultam.
Ennek örömére, próbálván behozni a lemaradást, bepótoltam az öregedésem stációit megörökítő önportrésorozat majd három hónapos késésben lévő darabját.
Félreértés ne essék a rajzon valójában semmi nem negatív. 🙂
TÚLOLDAL 