Ami a kukoricaszigetről nagyon-nagyon hiányoltam az a hajók látványa volt, különösképpen a vitorlásoké. Volt persze pár közepes halászhajó meg két-három teherhajó, de azok mozgását csak nagy ritkán volt alkalmam látni, többnyire a kikötőben rostokoltak és csak éjszaka futottak ki. A többi pedig csak, bárka, panga, csónak, amik szinte ugyanolyanok voltak és egy kivételével egyik sem használt vitorlát. Az az egy pedig, leginkább a tengeri közlekedés hajnalán, a szél erejének használatát próbálgató lusta halászok kísérleti járműre emlékeztetett, a méretes ladikszerű bárka közepére így- úgy felállított göcsörtös, megmunkálatlan faág és a ráakasztott, szerintem lepedőkből összevarrt vitorlaszerűség, cuki volt ugyan, de nem pótolhatta a dagadó vitorlájú slupok és kecses schooner-ek lebilincselő látványát.
Na itt szerencsére látványügyben el vagyok kényeztetve. Van ez is az is, hemzsegnek a vízen a színes, hasas spinakerrű sporthajók, halászbárkák, izmos motorcsónakok, és mivel a sziget kedvelt célpontja különböző pofátanulmilliárdos hajótulajdonosoknak, ezért napra nap látni a fényűző óriásjachtoktól (az a fajta és méret, amire a híresen korrupt delmagyar politikusaink, egy élet alatt sem tudnák összelopni a rávalót) kezdve, a böszme cruiseship-eken keresztül, a keresztárbocos nosztalgiavitorlásokig, szinte mindent.
Ennél boldogabb talán csak akkor lehetnék, ha én is egy kis szél által tolt katamarán kormánya mögül integetnék, a hajókat csak a partról csodáló „szárazföldi patkányoknak”!
Nemrég az a csodahajó parkolt itt az öbölben, amire már Las Palmas kikötőjében is áhítattal meresztettem a szememet. Hajófuvart keresni indultam a közeli marinába, de amikor megpillantottam a dokkban veszteglő csodás Sea Cloud-ot, a négy hatalmas árbocával és erdőszerű kötélzetével, több órán keresztül le sem tudtam venni róla a szemem. (megpróbáltam fellógni a fedélzetre, de persze elég gyorsan nyakon csíptek és kiebrudaltak a kikötő privát szekciójából) Itt ugyan nem mehettem hozzá olyan közel, cserébe viszont megbámulhattam a nyílt vízen, akár teljes éjszakai kivilágításában is, ráadásul mindezt a kis teraszunkról, sörözés közben, na hát az tényleg káprázatos.
Ezen kívül erre láttam pöfögni Bill Gates „nyomorúságos kis lélekvesztőjét” is, meg ilyenek.
TÚLOLDAL 