Lehet hogy a közelgő esős évszak, a telihold, vagy akármi más hatására, de a környezetünkben élő, nagytestű, szárazföldi rákok (Cardisoma guanhumi) teljesen megbolondultak és valamiért feladatuknak érzik a lakóterületünk mielőbbi elfoglalását. Az inváziót követően ma több mint 6 jól megtermett példányt kellett kiakolbólítani az épületből.
Nem igazán könnyű őket elkapni, mivel előszeretettel bújnak be minden alá és mögé ahová beférnek, és nagyon gyorsan tudnak ám menekülni.
Puszta kézzel nem annyira érdemes frontális támadásba lendülni ellenük, mert kombinált fogó méretű ollójukkal csúnya sebeket ejthetnek az óvatlan lakásvédelmezők puha kis végtagjain.
A partvis igen kiváló fegyver velük szemben, ugyanis segítségével még a nehezen hozzáférhető helyekről is kipiszkálhatóak, valamint a meglehetősen hosszú nyél miatt a figyelemelterelős manőver is biztonsággal végrehajtható.
Ez utóbbi abban áll, hogy a nyílt terepen eléjük tartott takarítóeszköz kellőképpen leköti a figyelmüket és amíg a sörték sokasága ellen intéznek kapálózós, csipkedős ollórohamokat, addig orvul megragadhatóak a hátpáncéljuknál fogva.
Ez az egyetlen hely ugyanis ahol nem érhetnek el sem a lábaikkal, sem a csattogó vágóeszközeikkel.
Ilyenkor egész gyámoltalan lényekké válnak, hiszen csak a levegőben tudnak hadonászni és nem tehetnek kárt semmiben.
TÚLOLDAL 