Újra előkerül a pajzán nevű kis Halichoeres bivittatus, ezúttal nem a méltatlan elnevezése (slippery dick) miatt, hanem egyszerűen mert nagyon bírom őket, ha egy kicsit felkavarod a világos színű aljzatot, rögtön ott teremnek és kutakodni kezdenek a felbolydult mésztörmelékben némi felcsipegethető ennivaló után. Ez a szokásuk elég kiszámíthatóvá teszi őket ezért a burjánzó színkavalkádot felvonultató korallszirtek között elterülő, szinte világító fehér kalcium karbonátba rángatózva kapaszkodó horgonyunk körül, szinte mindig nagy a csődület. Ott sikerült lencsevégre kapni ezt a példányt is aki épp rám villantotta hegyes kis “vámpírfogait”
TÚLOLDAL 