Nos csak csak kibújt a szög a zsákból, ezért is nem szeretem, amikor nincsenek szerződésben rögzítve a feltételek, a részletek meg mindig csak tomorrow meg a jövőhéten derülnek ki, vagy kerülnek megbeszélésre. A történet a következő, volt ugye egy megállapodás mielőtt idejöttünk, ugyan csak levélváltásokban, semmi hivatalos, de hát ugye az internet az természeténél fogva olyan fajta, hogy megőrzi az írásos emlékeket. Tehát abban egyeztünk meg, hogy szállás kaja (napi kettő) alapfizu, jutalék. A második héten esedékes kifizetésnél kiderült, hogy az én alapbérem ugye kevesebb lesz mert, hogy én nem vagyok oktató csak divemaster, ez ugyan tudvalevő volt az első pillanattól fogva és szó sem volt arról, hogy más lennék. Egyértelmű módon nem a Hajni (egyébként nevetséges) basic salary-jét emelték meg, hanem az enyémből faragtak le. Aztán az első héten kapott napi 300 kordobás kajapénz a második hétre már csak heti 70 dollár lett (folyton trükköznek a kordoba dollár menyiségekkel, meg a napihetihavi titulusokkal talán azt hiszik, hogy mi is olyan csőhülyék vagyunk mint a helyi illetőségű egyszerű emberkék és az átváltáshoz segítségül hívandó primitív alapműveletek majd meghaladják a képességeinket vagy valamiért összezavar) Ezután a tenyérbemászó stílusú főnökúr elutazott három hétre (ez idő alatt sem fizetést sem a beígért alapjuttatásokat nem kaptuk meg) Majd visszatérte után hosszas unszolásra végül csak sikerült leültetni egy szemtől szemben beszélgetésre, (amit a vártnál kevesebbszer kellett nagyonsürgős telefonbeszélgetésekkel megszakítania) ahol ugye kiókumlálta, hogy az eddig beígért pénz az bizony nagyságrendekkel több, mint amit ő méltányosnak gondol, ezért a visszamenőleg kifizetendő időszakra inkább csak az ő általa hirtelen kimódolt erősen redukált összeggel járulna hozzá a megélhetésünkhöz. Ezt az eddigiekhez képest több mint 50%-al redukált pénzmenyiséget a harsány felháborodásunk hatására nagylelkűen módosította az eredeti apanázs kétharmadára, majd szokásához híven elviharzott.
Őszintén szólva nem lepett meg a dolog, úgy néz ki, hogy a szarháziság nem régiófüggő, hanem egy teljesen globális tendencia a üzletvezetők körében. A csávó eléggé kihúzta a gyufát evvel a történettel, de sajnos nem lettem kevéssé konfliktuskerülő, mint amennyire otthon voltam és úgy néz ki javíthatatlanul képtelen vagyok az érdekeim hatékony érvényesítésére. Mindenesetre azt még nem tudja, hogy evvel a kis görénységével végleg betette a kiskaput a huzamosabb ittmaradásunk ügyében és szorgosan keresgélünk egyéb munkalehetőségek után. Bizonyára majd csak pislog bután, amikor egy jobbnak ígérkező ajánlat nyomán itt hagyjuk mint macska a szarát és búvárkodáshoz értő szakmunkaerő hiányában majd baszhatja a sok szép felhalmozott felszerelést amit ő divecenternek nevez.
TÚLOLDAL 