Megvannak a következő koordináták. ( é. sz. 18° 03′ 37″, ny. h. 63° 04′ 00″) Ez bizony tényleg a túloldal, legalábbis az Atlantico túlfele, mindenesetre, ha minden igaz, decemberben már onnan posztolom az élet nagy dolgait ide a túloldalra…
Hajnit ugyanis fölvették egy ottani búvárbázisra, ahol már kezdhet is december elsejével, ezért a közös ARC-os óceánátkelés az meghiúsult. Lévén a november végén induló verseny, jó szél esetén is legalább 3 hétig hasítja a habokat, valamint a végpontja is Santa Lucia sziget, ami csaknem 269 tengeri mérfölddel van délebbre a mi célszigetünknél, ergo fizikai lehetetlenség a decemberi kezdés… Az én vitorlás challenge-m leginkább három dologtól függ, találok e hajót ami feltétlenül engem akar matróznak, akarok e a csajom nélkül hajókázni és, hogy élére tudok e rakni annyi eurót, hogy az elegendő legyen, egy havi tengeri kajára és a kis Karibi szigetek közti távolság legyőzésére. A búvár ajánlat nagyon jónak tűnik és a képek alapján varázslatos merülőhelyek vannak a sziget körül. A körülmények teljesen európaiak, mivel a sziget félig francia félig holland. A vízi világ feltérképezése teszi majd ki valószínűleg az ottani időtöltés legjavát, hiszen a place a jelenlegi tartózkodási helyünknél is 17 és félszer kisebb földdarab, és hát lássuk be, ez sem egy kontinens… Most persze minden kicsit zavaros, meg összevissza meg sietős-kapkodós, de úgy látszik mi már csak így szeretünk utazni. Visszaszámlálás, fülig érő száj, és újra az a leírhatatlan pezsgés a vérben, ami az új dolgok bekövetkezése előtti időkben állandósul a szervezetben, és már kezdtem is kicsit elfelejteni ezt az érzést, itt a nyuggersziget eldugott kis kempingjében…
Ja meg egy jó hír, hogy a búvárigazolványaim egy része megérkezett, persze nem az összes, de reményeim szerint a hiányzók is ideérnek, mire így vagy úgy, de elhagyom a szigetet…
TÚLOLDAL 