TÚLOLDAL

Megközelítőleg 30 éve nem voltam cirkuszban. Na jó igazából most sem voltam, viszont megnéztünk a csodaszép, napfényes és a sziget sok településéhez képest meglehetősen autentikus építészeti értékekkel bíró Santa Brigidában egy előadást, ahol kedves helyi zsonglőrök, artisták és bohócok szórakoztatták a tisztelt nagyérdeműt. Ez persze csak a “kirándulásunk” zárómomentuma volt, mivel napközben a faluban bóklásztunk, őstermelőtől vásárolt kecskesajtból készítettünk szendvicset, és a téren zenélgető kanárió együttest hallgattuk fagyizva meg ilyenek. Szóval együtt volt minden amit kellemes hétvégi programnak lehet nevezni, és laza visszafogottságával mégis merőben különbözik a délvidéki kulturális vákuum egyhangú érdektelenségétől. Egészen szürreális, ahogy a sziget konstans nyarába pár helyen belelógatja a lábát a kontinentális ősz, ez persze csak olyan helyeken mutatkozik meg, ahol a klíma lehetővé teszi, hogy az endemikus fajok között megvillanjon az európai és észak amerikai flóra egy-két képviselője. Azonban a lombhullatók csak amolyan tessék lássék módon produkálják az otthon megszokott színkavalkádot, de ez is elegendő a hangulat beszivárgásához. Hajni már nagyon ügyesen vezet, mindenesetre a jogosítvány nélkül cirkulálás apró “punk”-os felhangokkal is gazdagította az amúgy is remek időtöltést. A nap másik kiemelkedő momentuma, hogy végre sikerült szert tennem egy olyan papucsra, ami előreláthatólag nem fog egy hét leforgása alatt leszakadni a lábamról és még kurva kényelmes is…

Santa Brigida szeretlek

Falv

Ősz