Mint az köztudott, a közép-kelet-atlanti térség legjobb csilijét én készítem*, de úgy tűnik ennek a területnek a legördögibb fizimiskájú szakácsa címre is bátran jelöltethetem magam…
A mai kajának a legfőbb jellegzetessége, az összetevőknek a harmadik birodalom propagandaszíneihez való igazítása. Ez magyarul azt jelenti, hogy vörös, fehér és apró szemű fekete babot egyaránt használtam az elkészítéséhez. A marhahús megpirítása előtt pedig némi füstölt szalonnát futtattam meg egy kevés olajon, hogy egy kis “smoky” aromával gazdagítsam a pikáns gasztronómiai csodát. Mindezt megfűszereztem az elmaradhatatlan gyöngyhagymácskákkal, ami a párolt kukorica édeskés ízét ellensúlyozza némi savanykás felhanggal. A színpompás, sűrű, csípős matériához, félig érlelt 50%-ban kecsketejet is tartalmazó sajt dukál.
* A megkérdezettek 100%-a egybehangzóan állítja, hogy ez márpedig így van.
(Az eleséget kizárólag önként jelentkező humanoidokon teszteltük, elkészítése során, mindössze bociszemű, gyámoltalan vágómarháknak és ártatlan zöldségeknek esett bántódása)
TÚLOLDAL 