Békésen dolgozgatok a teraszon a konstans építkezési zajban, mire a “fotosoppom” egy uszkve egészdélelőttös munka után közli, hogy a működése leáll. Ezt követően udvariasan megkérdezi, hogy küldjön-é értesítést a szoftverfejlesztőknek a felhasználói élmény javítása érdekében. A vérnyomásom ettől már amúgy is bőven a szimplán egészségtelen tartomány fölött dübörög (és emelkedik), erre jön az üzenet, hogy a rend büszke őrei feladatuknak érzik, hogy csesztessenek engem és a munkatársaimat egyaránt, mivel nincsen engedélyem homokozni a parton (a dolog abszurditásából kifolyólag ilyen engedélyem ugye nem is lehet.) Majd ha ez nem lenne éppen elég, a recsegő idegrendszerem végérvényes összeomlása érdekében, az eleddig csupán kurvahangosan betonkevergető drága szakik, felszerelték a pneumatikus bontófejet a kis exkavátorra, és basszák is szét vele ügyesen a betont. Olyan mint ha itt csinálnák, egyenesen az agytörzsemben.