Az esti szél, ami egész kísérteties huhogással vágtázik éjszakánként a környék utcáin, gonosz mód felborította és összezúzta a teraszom kedvenc élőlényét, a régóta nevelgetett integetőkaktuszomat.
Szerencsére a torzóvá vált növény csonka karja, földbe dugva gyorsan gyökeret ereszt, ezért bosszankodás helyett gondolhatom azt, hogy a terasz dísze nem tönkrement, csak szaporodott…
Ebben a formában a kaktuszom egyáltalán nem emlékeztet integető entitások sziluettjére, de legalább már ketten van egyedül abban a cserépben.
TÚLOLDAL 