Tegnap este lementünk a közeli parkba egy kis slackline gyakorlásra. Mint ahogy ez csak lenni szokott, nem sokat egyensúlyozgathattunk nyugodtan, mivel egyből megleptek minket a kíváncsi gyerekek (ez a játszótér közelségéből adódóan szinte borítékolható volt). Az egyik szemüveges kis “csácsó” aki ugyan kilenc évesnek mondta magát, de legfeljebb 5-6 lehetett, olyan folyékonyan és cifrán káromkodott a hevederről való folytonos lepottyanások között, hogy nem tudtuk eldönteni vihogjunk, vagy csodálkozzunk. Az egyik mondata azonban, végleg a nevetés irányába döntötte el a súlyos dilemmát, ugyanis azt találta kiáltani az egyik hengerbucsázás után, hogy: “PUTA CON VERDURAS”