Reggel megkértem Levit hogy segítsen levinni a szemetet, mert az elmúlt napokban kicsit elhanyagolódott az ilyesmi, ezáltal több szatyornyi szelektíven gyűjtendő hulladék halmozódott fel (leginkább borosüvegek).
A konténerek mellett találtam egy kiszolgált mountain-bike roncsot, ami mint később kiderült nem is volt annyira pocsék állapotban mint elsőre látszott. Egyik kereke hiányzott így hazatolni csak a hátsóján sikerült. Otthon neki is álltam szétberhelni. Abból a fajta kamuteleszkópos fajtából volt való amelyikből még hátulra is jut egy semmirevaló rugóstag.
Amint megtisztítottam pár kiló rozsdától és olajos sártól kiderült, hogy a fékei és a váltók többre érdemesek mint gondoltam. Így azokat sebtiben leszereltem és kicseréltem Hajni kerékpárjának amúgy is gyengélkedő alkatrészeivel.
Rémesen büszke vagyok magamra, hogy Macgyver módra két romhalmazból sikerült egy működőképes vasparipát összetákolni, ráadásul úgy, hogy mindössze egy aprócska, még otthonról elhozott kis “bringás bicska” és egy még az étterem becsődölése előtt kölcsönkért csőfogó volt a teljes szerszámparkom a művelethez.
Most már újra mindkettőnknek jó a gurulója!
TÚLOLDAL 