Újra elköltöztünk!
Szuper az új kecó!
Mivel Magyar vagyok a panaszkodással kezdem: a nappalival egybekötött konyha koloritja olyan mintha valaki a makulátlan frissen meszelt falra rárobbantotta volna a csirkepaprikásos kuktát, a háló és a furcsa (vendég) szoba festésnek színválasztása pedig egy korai Barbie játszóházon nevelkedett karibi kuplerájüzemeltető beteg lázálmaiból szökhetett elő. Ráadásként az alvóhelyiség tőszomszédságában helyezkedik el az alattunk lévő méregdrága Dán szupermarket zúgónyílása is, valamint a vizesblokk üzemeltetése közben hihetetlen, földöntúli nyöszörgés tör elő a ház csőrendszeréből, de valószínűleg ezek azok az apróságok amik miatt olcsón kibérelhettük ezt a pompás lakást!
fal No 1.
fal No 2.
De félre a finnyáskodást, óriási teraszunk van és emberpárokra tervezett franciaágy ékesíti a hálóhelyiséget!
Valószínű, hogy úgyis a teraszon fogok élni leginkább, ahol végre elegendő hely van az utóbbi időben elhanyagolt művészeti tevékenység folytatására ami eddig a san-fernandoi 3×3-as élettérben közel kivitelezhetetlennek bizonyult.
Mindent összevetve nagyon jól jártunk evvel a lakással, nincs Radek, hatalmas a terasz, elférnek a növényeim és ami a legfontosabb a csodaszép, vidám kedvesemmel lakom együtt, mindenféle alkalmatlankodó lakótárs nélkül!
Ja, mindenkinek virgáscsmentes szentmiklóséjszakát!!!
Mondjuk az még fontos, hogy ezt a bejegyzést a tetőteraszra kifeszített függőágyamból pötyögöm a frissen lopott erős netemmel a szabad ég alól egy atlétában, és nem a hótaposómat fényesítem duplakesztyűben egy fény és szellőzésmentes hideg szuterénből. Ha valami, akkor ez leírhatatlan meleg boldogsággal tölti meg a testemet, ha a decemberre időzített kalima hőmérőhiganyszálkergető langyos fuvallatai kevésnek bizonyulnának.
TÚLOLDAL 