Beköltöztünk!
Otthagytuk Maspalomas egymás hegyére hátára épített exluzív és bazárgyanús bevásárlóközpontjait szállodáit, kiégett, nyugdíjas pénzszóródroidjait.
Az új hely merőben más. A sziget autópályavonalán elhelyezkedő Doctoral és a vele egybenőtt Vecindario településtől 2 kilométerre fekszik az óceánparton.
Az egész falu mezőgazdasági területek és szélerőművek között bujkál.
Az utóbbiból rengeteg van, az ablakon kinézve több mint százat számoltam csak az egyik oldalon. Ebből kikövetkeztethető, hogy folyamatos a légmozgás. Nyáron, amikor a legerősebbek a szelek, a falucska a világ legkeresettebb windsurf paradicsomává avanzsál.
Ez nem vicc! Kérdezz csak meg egy valamirevaló széllovast hogy hallott-e már Pozo izquierdoról, valószínűleg csillogni fog a szeme.
Ebben a sportágban a planéta legrangosabb versenyeit is itt rendezik!
Most viszont verseny nincs csak üres házak, így februárban óriási a nyugi, leszámítva azt az apróságot, hogy a sziget reptere felé tartó légifolyosók a házunk felett futnak, de ez sem zavaró annyira, hiszen gépmadarak alig hangosabbak mint a hullámverés.
A srác akit szintén Dávidnak hívnak nagy szörfös (Wave és wind egyaránt) ő a kétszobás pecó bérlője, (és ugye mostmár mi is)!
Általában három hetet tölt kanárián aztán két hetet dolgozik észak Angliában egy olajfúróplatformon, mostanában meg amióta letette a pilótavizsgát a helyi kis magánreptéren melózgat, (hát nem rossz élet meg kell hagyni).
Egy csomó dologban segített már, baromi jó fej, sőt megígérte hogy ha visszajön az épp esedékes angliai melóról minket is elvisz repkedni.
TÚLOLDAL 