A parton sétálgatva tűnődtem azon mik lehetnek az apró mély lukak a föveny homokjában amiken ha átcsap a hullám partra sodródó habos taraja, apró buborékokat eregetnek.
Mindenre gondoltam apró rákok odúi, valamiféle tengeri féreg búvóhelye vagy szerencsétlen helyre költözött tücsök otthona, de neeeeem.
Megdöbbenésemre a Maspalomasi nyuggerek adták meg a rejtélyre a hőn áhított választ!
Az óceán mellett sétálgató skandináv és germán turisták kedvelt „sportjának” nyomai ezek!
A jószágok mindenhova két teleszkópos bottal indulnak és sífutónak képzelik magukat a sárgás kvarcdűnék között.
Nem győzök röhögni a túlméretes aggastyánok új, de mégis elég népszerű hobbiján.
A Nordic walking nevű agymenést, szerintem egy, a nagy télisportkonszernek által tönkretett
svájci síbotgyártó kisiparos szabadíthatta rá a világra, aki úgy gondolta, hogy mégis meggazdagszik a mesterségéből és bosszúból nevetség tárgyává teszi az összes ostoba létformát akit erre a baromságra be lehet palizni. Hát ha így volt, ha nem, mindenesetre komédiának nem utolsó, ahogy szorgosan palántázzák az aggastyánok a homokot hegyes kis pálcikájukkal, vagy a kősétányokat, ahol apró gumivédőket húznak a túristasíbot végére, nehogy megcsússzon a borzasztó erőfeszítés közepette.
Mosolyra fakaszt amikor előttem parádéznak és a látványt agyban összehasonlítom a mozdulatsorról elsőként beugró képsorral: a hatalmas hófúvásban előre vánszorgó sarkkutatókról készült fekete fehér felvétellel amit még a televízió egyes csatornáján láthattak a velem egykorúak és idősebbek mielőtt Kudlik Júlia beszámolt a tudomány és a technika újdonságairól.