Port Mogan jó hely. Nyugi van. Bár a frissen varratott függőággyal akadtak némi problémák Soha nem volt még hasonló készségem amely két személy befogadását teszi lehetővé, így a paramétereit a saját kis szóló”addictbed”-em kiterjedésének megduplázásával próbáltam meghatározni. No ez nem a legmegfelelőbb méretarány mivel ugyanúgy egy vonalra zsúfolja össze a benne fekvő testeket mint a kistestvére, csupán több anyag marad oldalt ami maximum árnyékolásra alkalmas. Némi beavatkozással talán kiküszöbölhető ez a kis probléma is. Az a tény viszont, hogy erre a dologra a probléma szót használom mérhetetlen örömmel tölt el, mivel ez arra enged következtetni hogy nincsenek valódi gondjaim. Legalábbis nem olyanok amelyek eleddig mérgezték az életemet. Kezdenek kisimulni a ráncaim, már nem azok amik az arcomat barázdálják hanem amik az agyamat fonnyasztották az elmúlt évek alatt. Egy csodás szigeten tengetem a napjaimat, melegben, közel a sosem pihenő óceán habjaihoz annak az embernek a társaságában akiben megtaláltam mindazt az értéket amit én valódinak tartok. Szeretet van, meg békesség és pont annyi bőség amire szükségünk van se több se kevesebb. Közel a hőn áhított boldogság. Valószínű ennek a kiteljesedéséhez sem kell sokat tenni. Pár fix pont amit még nem találtunk meg de türelmetlenség volna a részemről ha ilyesmik miatt jó magyar módra panaszkodni kezdenék. Rengeteg az új információ, elsősorban a sziget éghajlatának megfelelő flóra és fauna. Még vannak fontos elintézendők de utána remélem belemélyedhetek az ilyesmikkel való foglalatosságokba. Megismerni formailag analizálni mindazt a szépséget ami körülvesz, lassan, elmélyülten, a legegyszerűbb eszközökkel. Papír, toll, ceruza és türelem Kikászálódni a belvilág zavaros vizeiből és újra gyermeki lelkesedéssel figyelni a körülöttem lévőt, pontos zavartalan figyelmet szentelni minden létezőnek, beleértve a hozzám hasonló értelmes lényeket is, akiket elhanyagoltam a saját útvesztőmben való tévelygés miatt. Ha ez meg tud valósulni, akkor talán elcsitulnak a viharok odabenn, az a világ is letisztul, a labirintus kényelmes gyalogúttá szelídül és visszatalálok végre az elveszett emberhez aki még mindig ott bolyong valahol… Tehát ott hagytam abba, hogy Port Mogan jó hely Ma már belemerészkedtem a habokba. A hullámok mozgása ugyanúgy játszik a testemmel mint az apró színes halakkal akik alattam úszkálnak. A víz alatt is hihetetlen a változatosság, nem győzök csodálkozni. Szallag, torpedó, félhold,varrótű, és még sorolhatnám mennyi furcsa forma és mind, mind él mozog, siklik és illan. Azt hiszem ezt nem lehet megunni. A nagy víz kívülről belülről is lenyűgöző, a szemem előtt megelevenedő fizika! Az egész nap evvel a bámészkodással telik valamint az interneten való kommunikációval és kapcsolat keresgéléssel. Holnap minden bizonnyal hátrahagyjuk a sziklák övezte kis öblöt mert Maspalomasban két lengyel artista kész befogadni minket pár napra, ezáltal talán közelebb kerülünk a leg égetőbb hiányosság felszámolásához. Bázist kell találnunk, legalább az ingóságaink ideiglenes elhelyezésére. Naplemente, hullámzúgás, kedves az ölben, vörösbor, sajt, cigi, ringatózó függőágy! Mi a bánatos fenét csináltam én eddig a kárpátmedencében????
itt sörre horgászom.
TÚLOLDAL 